Tátrai Tibornak a „mennyország zenéjét” jelentette, Both Miklós az erdélyi prímásokhoz hasonlítja, Vitáris Iván pedig átutazónak nevezi az épp 80 éve született Jimi Hendrixet. A gitárkirály 52 éve halott, de azóta is velünk van.
Június 4-én lett volna hetvenéves Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik alapítója. A három évvel ezelőtt elhunyt prímás és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be e monográfia, melyben legközelebbi alkotótársai – Sebő Ferenc, Sebestyén Márta, Éri Péter, Gryllus Dániel, Lányi György és Szomjas György – is megszólalnak.
Jávorszky Béla Szilárd 2013-ban megjelent, A magyar folk története című kötete tavalyi angol verzióját a legfontosabb világzenei szaklapja ötcsillagosra értékelte.
Néhány technológiai találmány, egy zenei tévé beindulása, valamint az angolszász országokban bekövetkezett konzervatív politikai fordulat határozta meg alapvetően a 80-as évek könnyűzenéjét. Megjelennek a gigasztárok (ráadásul az egyik nő, a másik fekete), berobban a hiphop, keménykednek az új metalzenekarok, indult a U2 és az R.E.M, és megrendezik a nagy segélykoncerteket – hogy csak néhány mazsolát említsünk a korszak popzenéjéből. Olvasás közben hallgasson zenét: közlünk egy összeállítást a 80-as évek terméséből.
A magyar jazz története címmel tekinti át Jávorszky Béla Szilárd most megjelent könyve a kezdetektől napjainkig a műfaj hazai történéseit, legfontosabb szereplőit, lemezeit.
„A Szigetről itthon még mindig sokaknak a por, a drog és az alkohol jut eszükbe, miközben a fesztivál az állam után a második legnagyobb kultúratámogató erővé lépett elő. Hárommilliárdos költségvetéséből 300-400 milliót költ minderre, többet, mint a Tavaszi Fesztivál” – állítja a HVG e heti számában megjelent interjújában Jávorszky Béla Szilárd rockszociológus, aki könyvbe foglalta a Sziget húsz évét.
